Ez a cikk a Trend Fm rádió Egészségkód a Nutripharmával c. műsor beszélgetése alapján készült. A beszélgetést a cikkbe ágyazott videón megtekintheti és szintén itt, a cikken belül hangos/podcast formában is meghallgathatja. A cikk tartalma videó és a hangos formátum második részében található meg,
Tolosa-Hunt szindróma. A szem és az immunrendszer valamint az idegrendszer kapcsolata
A Tolosa-Hunt szindróma egy meglehetősen ritka betegség. Azt kell mondanom, hogy irodalmi ritkaság részben azért is mert nagyon sokan nem gondolnak rá mikor az okokat keresik. Egy ismeretlen eredetű gyulladásos betegség, mely a szem mögött – elsősorban az orr melléküregek közül a mélyebben levő melléküregek gyulladása, egészen az agyalapig terjedve. Elég jól körülírható tünetegyüttest alakít ki mely elsősorban a gyulladásos tünet, emellé társul az idegrendszeri tünet és az általános gyengeség. Az idegrendszeri tünet bizonyos agyidegeket érint, ami azt jelenti, hogy a szemhéj nem mozog, hanem lecsüng, a szemgolyó nem úgy mozog ahogy kellene. Ennek oka, hogy a szemgolyót mozgató izmok lebénulnak, mert nem kapják meg az idegtől azokat az impulzusokat, amik szükségesek a mozgáshoz. Mindamellett, hogy kellemetlen, fájdalmas betegségről beszélünk az általános fáradság, gyengeség is jellemzi. Ennek a fáradtságnak semmilyen organikus oka nem mutatható ki. De gyulladáscsökkentő -szteroid – gyógyszerekkel ez a betegség könnyen kezelhető és gyógyítható. Mint azt korábban is említettem kiváltó oka nem ismert, de felmerült a lehetőség, hogy esetleg autoimmun betegségről van szó, de nincsenek megfelelő adatok ahhoz, hogy ez biztos legyen. Ez csak spekuláció, ahogy az is csak spekuláció, hogy beilleszthetők-e ezek a tünetek a koronavírus által okozott szemészeti, idegrendszeri tünetei közé…
A gyulladás, a krónikus és az idegrendszeri tünetek a Covis-19 vírusnál is megtalálhatók. Mivel a koronavírus egy szisztémás – egész szervezetet érintő – betegség. Az, hogy melyik szervünket támadja meg leginkább majdhogynem véletlen. Általában a vírus megtalálja a „leggyengébb láncszemet” és azt a szervünket betegíti meg leginkább. De valójában nem is maga a vírus az, ami a bajt csinálja, hanem maga a szervezetünk. A vírus „csak” beindítja azokat a mechanizmusokat, amik a védekezéshez szükségesek. Ezek az úgynevezett gyulladás ellenes reakciók, más szóval antiinflammatorikus reakciókat. Ahol idegrendszeri problémák vannak, ott beindítja azokat a mechanizmusokat, amik az idegrendszert védik a gyulladástól.
De visszatérve a szem és az immunrendszer kérdésköréhez.
A szemünknek legalább 3 olyan része van, ahol az immunsejtek tömegesen fordulnak elő. Ezek közül a legismertebb a kötőhártya.
Hiszen mindenki tapasztalta már, hogy egy egyszerű vírusos hurut is kötőhártya gyulladáshoz vezethet. Bepirosodik a szem, könnyes lesz vagy esetleg reggelre összetapad. Talán mindenki találkozott azzal az esettel, hogy az óvónéni hazaküldte a kisgyereket mert bepirosodott a szeme ugyanis az ő már tudja, hogy ha bepirosodott mára a gyerek szeme akkor holnapra már a torka is piros lesz és akár láza is lehet. Tehát hogy ne fertőzze a többi gyereket ezért gyorsan hazaküldik.
Más szóval a kötőhártya a vírusfertőzések egyik jellegzetes jelzője. Ez az egyszerűbb eset. Egyébként, ha az óvónéni / mama járatos az ilyen témában, akkor megtapogatja a gyermek fül körüli területét is, hogy nincs-e ott érzékeny nyirokcsomója, mert az azt jelenti, hogy a vírusfertőzés az immunrendszer válaszát már nem csak a kötőhártyába váltotta ki, hanem a környező nyirokcsomókban is.
A másik, hogy a szem belsejében van egy rész, amit úgy hívunk, hogy érhártya. Ott rengeteg immunsejt van. Sajnos gyakran előfordul, hogy valamilyen általános immunbetegséggel küzd egy ember és megbetegszik a szeme is. Az érhártyában gyulladás alakul ki, aminek jellegzetes tünete, hogy fájdalmas és ráadásul fénykerülővé válik a szem. Tehát nem tud meglenni sötét szemüveg nélkül. Amikor én szemészként kezdtem, – de valószínűleg ma is így van – ha valakinek ilyen gyulladás volt akkor az volt az első, hogy góckutatást végeztünk. Vajon ez a gyulladás a szervezet mely részéből indul ki? Nagyon gyakran találtunk ízületi gyulladásokat vagy más szervre lokalizáló gyulladást.
A retinában ugyan úgy, mint az agyban az idegsejtek mellett, azok között nagyon sok immunsejt van, ami tulajdonképpen rokona annak, ami a vérben is található. A vérben lévő makrofágok vagy monociták rokonai a központi idegrendszerbe – beleértve a szemet is – található úgynevezett mikroglia sejteknek, amik tulajdonképpen minden szempontból megfelelnek egy immunsejtnek. Tehát, hogyha általános reakció van, akkor reagálni fog a kötőhártya, az érhártya és a látóhártya is.
Az idegrendszer kapcsolata is igen szoros az immunrendszerrel vagy az immunválasszal, hiszen a gyulladások tünetei között szerepel a fájdalom. Ez már önmagában azt jelenti, hogy az érző idegek már valamilyen módon érintettek. Kevéssé ismert, de létező tény, hogy nem csak immunogén gyulladás van, hanem neurogén gyulladás is. (Melyet magyar kutatók fedeztek fel.) Tehát az érző ideg amikor érzékeli a nyomást, kémiai hatást vagy fájdalmat, akkor egyrészt az inger bemegy a fájdalom központba, az agyba és tájékoztatja a szervezetünket, hogy valami történik. De van egy ellentétes irányú mechanizmus is! Ilyenkor azok az idegvégződések, amelyek érintettek ebbe a problémába, azok kiengednek magukból olyan kémiai anyagokat, amelyek gyulladást okoznak! Nem szabad elfelejteni, hogy a gyulladás alapvetően a szervezetünk legerősebb védekező mechanizmusa. Csak akkor alkalmazza, ha másképp nem tudja legyőzni a külső hatást, külső ingert.
De mi köze ennek az anyagcseréhez? Amikor elkezd egy idegsejt vagy egy immunsejt fokozattan dolgozni, akkor fokozott mennyiségű energiára, tápanyagra van szüksége. Tehát azért jár együtt minden gyulladás vérbőséggel, duzzanattal, mert oda megy a vér. Fokozódik a keringés mert táplálni kell azokat az ideg és immunsejteket, amik a gyulladás következtében fokozatottabb működésre kényszerülnek. Tehát tulajdonképpen így működik ez a védekező mechanizmus, hogy részben az immunsejtek, részben az idegsejtek, de ugyan akkor a hajszálerek/ a vérkeringés is segít minden erőt és energiát arra koncentrálni, hogy a gyulladás árán is ezt a kóros hatást – legyen az vírus vagy baktérium vagy közönséges sérülés – legyőzze.
