Az oltások és a mikroflóra változásának hatásai az immunrendszerünkre
Hogyan függ össze a TBC vagy a Kanyaró elleni védőoltás a Covid-19-cel?
A hivatalos sajtó kevés figyelmet szentelt ennek a témának, pedig igazán említésre méltó. A nyugati országokban a vakcinálási-, oltási gyakorlat nem olyan szigorú, mint általában a Kelet-európai régióban. Tanulmányok kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol a BCG (itthon csecsemőkorban kötelező TBC elleni oltás) vagy a kanyaró elleni oltás nem kötelező, ott arányaiban sokkal több fertőzés fordul elő. Ez azért fordulhat elő, mert az oltásoknak nem csak specifikus, hanem általános hatásuk is van. Javítják a szervezet védekezőképességét.
Azokban az országokban, ahol az oltások kötelezőek, ott a lakosság természetes immunitása magasabb szinten áll, tehát kevésbé fogékonyak például az ilyen vírusos fertőzésekre, mint koronavírus is. Ez a tény valamilyen szinten optimizmusra adhat okot, miszerint nálunk nem lesznek olyan súlyosak a következményei a járványnak, mint Nyugat-Európában.
Hogyan erősíthető még a környezeti hatásokkal szembeni védekezőképességünk?
Olyan beavatkozásokat, eljárásokat kell kidolgozni, amely javítja a környezeti hatásokkal szembeni toleranciát. Ezeket a szakirodalom tolerogén hatásoknak nevezi. Ezek a szervezet ellenállóképességét fokozzák a nagyon gyorsan és folyamatosan változó környezeti hatásokkal szemben. Sajnálatos módon napjainkban elterjedt az az elmélet, hogy a mikroorganizmusok azok mind kórokozók, mind rosszat tesznek a szervezetünknek, el kell őket pusztítani… A mai ember akkor nyugodt, ha steril a padlója, steril az összes bútora és az egész életkörnyezete. Mára bizonyítást nyert, hogy ez a feltételezés helytelen és ezeknek a mikroorganizmusoknak nagyon komoly szerepük van a mi életkörülményeink biztosításában, fenntartásában és első sorban a környezeti hatásokhoz való alkalmazkodásban.
Hallgassa meg a teljes hangfelvételt YouTube-on:
Ezek a mikroorganizmusok tulajdonképpen egy védőréteget képeznek az emberi szervezet és a külső környezet között. Minden hatás, ami éri a szervezetünket, keresztülmegy ezen a védőrétegen. Amennyiben ezt a védőréteget különböző gyógyszerekkel, vegyszerekkel, kémiai anyagokkal károsítjuk vagy megszüntetjük, immunrendszerünk védekezőképessége gyengül. Ennek a baktérium-, vírus- és gombaflórának, ami velünk együtt él, nagyon komoly biológiai szerepe van! Sajnos a túlzott sterilitással ezeket tönkretettük, és pont emiatt alakulhattak ki az antibiotikum rezisztens vírusok, baktériumok és gombák.
A mikroflórának megváltozása nagyon sok anyagcsere betegséget eredményezhet, de mi köze van az emésztőrendszernek mindehhez?
A nyálkahártya az élő sejtek felszínén található, néhány tized mm vastagságú nyák, amit a szervezet termel. Ez egy olyan összetételű dolog ami tökéletes alkalmas, hogy benne az úgynevezett probiotikus baktériumok – tehát a hasznos baktériumok – megtelepedjenek. Olyan mintha ezek testőrök lennénk, védik a szervezetünket. Hozzásegítenek például bizonyos – a táplálékban lévő – anyagok emésztéséhez, amire nekünk nincs megfelelő emésztőenzimünk. Azt ezek a baktériumok részlegesen lebontják, és ezt a részlegesen lebontott anyagot már fel tudjuk használni. De ehhez kell a baktériumok közreműködése. Ha ezek nincsenek akkor nem tudjuk ezeket felszívni vagy olyan formában szívjuk fel ami úgynevezett glutén- vagy hisztamin érzékenységet okoz. Sok ételallergia okozója ez a jelenség, hiszen az ételben levő anyagok részét a baktériumok hiányában nem tudjuk olyan formába hozni, ami az emberi szervezet számára hasznosítható vagy következmények nélkül lenne hasznosítható. De említhetjük a cukorbetegséget, az érelmeszesedést vagy bizonyos értelemben a köszvényt, mert ezek mind összefüggésben vannak.
Ezek szerint akár egy cöliákia is tekinthető civilizációs betegségnek?
Igen. Bizonyos egyedi sajátosságai minden ilyesfajta betegségnek vannak, de az alap probléma ugyanaz. Nagyjából 10 évvel ezelőtt indult el egy kutatás az USA-ban, aminek a célja az volt hogy feltérképezzék az emberrel kölcsönhatásban élő mikoorganizmusokat. Akkor derült ki, hogy sokkal nagyobb ez a mikroflóra mint ahogy gondoltuk. Durván 100 trilló sejt él velünk együtt. Összehasonlításképp az emberi génállományhoz képest 100-150-szer nagyobb a génállománya ezeknek a mikroorganizmusoknak. Az élet a földön úgy alakult ki évmilliárdok alatt, hogy ez a kölcsönhatás fennállt. (Nem csak az embernél, az állatoknál és a növényeknél is.) Minden magasabb rendű élőlény együtt kell éljen az alacsonyabb rendű vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal. Ezt az ipari tevékenységgel nagyon súlyosan kompromittáltuk ezt a szimbiózist.
Mit kell most tennünk?
Legfontosabb feladatunk most a betegek gyógyítása egy jól felkészült egészségügyi szolgálattal. Ha kicsit távolabb nézünk, most mindenki a vakcinára/gyógyszerre vár. De a gyógyszer a szervezetbe jutó vírus ellen szolgál. Mintha megvárnám, hogy a betörő bejusson az otthonomba és csak utána hívnám a rendőrséget. A megoldás nem rossz, de nem lehetne inkább olyan zárat felszerelni, amin nem jut be a betörő?
Az egyénnek most az a feladata, hogy ne engedje be a vírust a szervezetébe. Tehát az ellenálló képességét – a természetes immunitását – fokozza. Korábban említettük a tolerancia növelő – Tolerogén -eljárásoka, ezeket kell szem előtt tartani étkezésbe, életvitelbe. Sokkaél inkább mit eddig tettük.
Egy konkrét példát említve, ilyenek lehetnek az élőflórás készítmények. Nagyon jó megoldás, abban az esetben, ha minimálisan vannak jelen ezek a hasznos baktériumok. Különböző éltelekkel, kapszulákkal pótolhatóak. Az élő flóra évszázadok óta része étrendünknek, hiszen sok erjesztett ételt fogyasztottak már őseink is. Megfigyelték jótékony hatásukat és az iparosodással ezt próbálták másolni. Ezek az élőflórás készítmények napjainkban. De ezzel egy kis gond azért van. Ha már a szervezet egy bizonyos ponton túljutott – túl kevés a saját hasznos baktérium – akkor sajnos képtelen az élőflórás készítményeket hasznosítani.
A tudósok ezért kitaláltak a – probiotikum mintájára – egy úgynevezett postbiotikumot (post = utána). Ezek olyan készítmények, amelyek segítségével helyreállítható a szervezet természetes védekezőmechanizmusa. Ilyen postbiotikum az egyik készítményünk is, a FRAMELIM ® speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer is. A postbiotikumokat speciális metódussal feldolgozzuk, a szervezet számára hasznosítható formában tesszük azokat az anyagokat, amiket egyébként már nem tudna feldolgozni. Ezt a fajta készítményt még a súlyosan beteg szervezet is fel tudja szívni.
További érvek a postbiotikumok mellett, hogy a probiotikumokban található baktériumtörzsek ugyan alap esetben nem ártalmasak, de amennyiben a szervezet legyengül (például olyan gyógyszereket szed, műtéten esett át vagy sugárkezelést kapott) előfordulhat, hogy ezek a nem kóros baktériumok megtámadják a szervezetet. A postbiotikmok ne tartalmaznak élő baktériumot, így ez a lehetőség itt kizárt.
Valamit, ha a gyakorlatiasság is szempont újabb pontot kap a postbiotikum, hiszen az élőflórás készítményekkel ellentétben szinte akármeddig eltarthatóak. Természetesen ezek nem helyettesítik a védőoltásokat. Aki fokozottan veszélyeztett vagy erősen ki van téve a fertőzésveszélyek, egész biztosan szüksége lesz oltásra is. De addigis minden erőnkkel immunrendszerünk erősítése legyen a cél!
