Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése. Erre az élet kényszerít bennünket, hiszen ma a tünetmentes egészségi állapotot a kor előrehaladtával csak gyógyszerekkel lehet fenntartani. Dr. Fehér János professzor a testünket ért kihívások okait, és a új felfedezéseket osztott meg a Vény Nélkül című rádiós műsorban.
Mi is az a biológiai egészségmegőrzés?
Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az egészségmegőrzése, ami tulajdonképpen megelőzésnek számít, szemben a gyógyszeres kezeléssel. A mai világban lényeges, hogy az emberi szervezet tudjon alkalmazkodni a rendkívül gyorsan változó körülményekhez. Az alkalmazkodóképesség beszűkülése előbb utóbb működési zavarokhoz majd később betegségekhez vezet. A gyógyszerek ebben a fázisban lépnek be életünkben, holott korábban biológiailag lehetőség lenne arra, hogy beavatkozzunk. Tehát azokat a biológiai körülményeket kell megváltoztatnunk, amik az egészség fenntartás szempontjából nélkülözhetetlenek.
Új kutatások indultak annak a feltérképezésére, megértésére, hogy milyen kapcsolatban áll az emberi szervezet a vele kölcsönhatásban, szimbiózisban élő mikroorganizmusokkal. Hozzávetőlegesen 100 trillió mikroorganizmus él az emberi szervezettel szimbiózisban anélkül, hogy bármilyen betegséget okozna. Kutatások kimutatták, hogy ezekre a baktériumokra szükségünk van és bizonyos értelemben a fogyasztói társadalom ellene dolgozik a túlzott higiéniával, tisztasággal, baktériumok elpusztításával. Ami első pillanatban jó dolognak tűnhet, mégis hosszú távon kellemetlen mellékhatásai vannak.
A szimbiózis kölcsönösen előnyös együttélést jelent, tehát ezek a baktériumok (bizonyos vírusok és gombák is) úgy élnek velünk kölcsönhatásban, hogy nekik is jó és nekünk is jó. Ez a szimbiózis lényege. Az emberi szervezet ad számára táptalajt, termel olyan anyagokat, amik a baktériumok megélhetését tapadását, szaporodását biztosítják, ugyanakkor a baktériumok bizonyos anyagot adnak az emberi szervezetnek, ami viszont az emberi szervezet működésééhez elengedhetetlen. Amíg a szimbiózis jól működik – és testünk minden részén, döntő többségében a bélcsatornában (80%) élnek – ott helyben adnak stimuláló anyagot az immunrendszerünknek, az idegrendszerünknek, az anyagcserénknek, és ezáltal teszi lehetővé, hogy a különböző környezeti hatásoknak ellenálljunk, illetve hozzá alkalmazkodjunk. Tehát a biológiai egészségmegőrzés lényege, hogy ezt a szimbiózist kell erősítenünk.
Új felfedezés, hogy bizonyos hatásokhoz nem élő baktérium kell, hanem az élő baktériumból kiszabaduló anyagokra van szükségünk. Ez a feltárás akkor történik meg ha az emberi szervezet termel olyan enzimeket, amelyek ezeket a baktériumokat megölik és feldarabolják. Konkrétan ezt az enzimet úgy hívják, hogy Lizozim, amely az úgynevezett hasznos baktériumok falát széthasítja, apró darabokra töri és ezáltal felszívódásra alkalmassá teszi. Így fejtik ki hatásukat.
Amikor mi élőflórás készítményeket alkalmazunk, szem előtt kell tartani, hogy ez csak akkor fejti ki hatását, ha ennek legalább egy jelentős része elpusztul és az emberi szervezet hasznosítani tudja. Tulajdonképpen a biológiai megőrzésnek ez a fő lényege.
Feltételezhetjük, hogy mikor az ember megszületik akkor ez a szimbiózis 100%-osan működik benne, majd később környezeti hatások miatt felborulhat?
Ez egy életbevágóan fontos kérdés, mert korábban azt hittük, hogy az újszülött az egy steril lény. De nem az. Már az emberi sperma sem steril. Ott is vannak bizonyos baktériumok, ahogy a hüvelynyálkahártyán, a méhben, sőt magában a placentában is vannak baktériumok. Szóval ez a kölcsönhatás a baktériumok és az emberi szervezet között sokkal, de sokkal korábban kezdődik. Ez az egyik leglényegesebb kérdése annak, hogy milyen a megtermékenyítés. Ha a férfi spermája vagy a nő méhe nem a megfelelő baktériumokat tartalmazza akkor nem lesz terhesség. Manapság keveset beszélünk arról, hogy ilyen okok miatt Magyarországon hozzávetőlegesen 100-120 ezer meddő házaspár van. Akik semmilyen más módon nem fognak gyermeket nemzeni, csak ha biológiailag „rendbe lehet hozni” őket. Egyértelműen kiderült, hogy nem csak a teherbeeséssel hanem a terhesség kiviselésével is szoros kapcsolatban van az, hogy milyenek ezek a baktériumok. Számtalan olyan betegség van mely a gyermeket élete során elkíséri és oka visszavezethető a fogantatás ilyen fajta körülményeire. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a császármetszéssel született gyermekek vagy akik anyatej helyett tápszereken nőttek fel, azoknak az immunrendszere nem kapja meg időben azt a stimulust ami a normális fejlődéshez elengedhetetlen. Ennek köszönhető, hogy egész életük során bizonyos betegségekre hajlamosabbak lesznek. Az anyatejjel való táplálás és a hüvelyi szülés során a gyermek találkozhat a környezetben levő baktériumokkal. Kisebb valószínűséggel alakul így ki figyelemhiányos betegség, autizmus, gyerekkori elhízás, allergia.
A hajlamot azt magát hozhatja a gyermek, de ha ilyen módon megerősödik az immunrendszere ki tudja védeni ezeket?
Igen. Egyértelmű, hogy van genetikus hajlamosság, de az csak egy a rizikófaktorok közül. Ma már egyre többet beszélünk arról, hogy kell a genetikai állomány, de nagyon fontos az, hogy milyen külső impulzusok érnek. Ugyanis ez a szimbiózis azt jelenti, hogy az emberi génállomány és a baktériumok génállománya folyamatosan” beszélgetnek egymással”. Kölcsönösen befolyásolják egymás működését. Kimutatták, hogy a bennünk található gének 3 % nem a szülőktől van, hanem a környezetből jön.
Bizonyos eseteben elkerülhetetlen a császármetszés, ilyen esetben később is lehet valamit tenni, hogy helyreálljon a dolog?
Igen, anyatejet vagy megfelelő baktériumokkal ellátott tápszert kell adni az újszülöttnek. Bármilyen furcsán hangzik, de hagyni kell azt a gyereket csúszni mászni. Majd megszerzi az immunitását. A túlzott sterilitás hosszabb távon biztosan nem tesz jót.
Az emberi szervezet baktériumflóráját nagyban befolyásolhatja például egy-egy antibiotikumos kezelés. Az antibiotikummal egyre több a probléma, – nem csak az, hogy antibiotikum rezisztencia van, és ez élet halál kérdése a kórházak döntő többségében, – hanem az hogy hosszabb távon is kifejti a hatását. Például egy 5-6 hónapos gyermek antibiotikumos kezelése során sok kárt okozhatunk baktériumflórájában, mivel a ma használt antibiotikumok kiirtják – nem csak a kóros baktériumokat, hanem – azokat a baktériumokat is, amikre életbevágóan szükség van.
Lényegében ez egy ördögi kör, hiszen mindenki kap élete során antibiotikumot, nem?
Sajnos igen. De egy-egy antibiotikumos kezelés után az élőflórás készítmények segíthetnek pótolni azokat a baktériumokat, amiket a kezeléssel megöltünk.
Ha élőflórás készítményeket eszik az ember akkor azzal teljesen helyreállíthatja?
Nem. Nem tudjuk teljesen helyreállítani, mert még az olyan élőflórás készítmények melyek 8-10 féle tejsav baktériumot és hasonlókat tartalmaznak, az sem tudja a teljes spektrumot pótolni. Nagyon sokat használ, nagyon sokat segít, de nem tudjuk elérni azt, ami évek évtizedek alatt természetes módon kialakult.
Főként gyermekkorban fontos a baktériumflóra egyensúlya?
Sajnos nem csak gyerekkorban van ennek szerepe, hanem az életünk későbbi szakaszaiban is és egyre több betegségről derül ki, hogy annak a hátterében jelentős módon szerepet játszik, fontos rizikó faktora, hogy ez a szimbiózis felborul. Például: pszichiátriai betegségek, stroke, alzheimer, parkinson, időskori makuladegenneráció, sok kardiovaszkuláris betegség, oszteoporózis, köszvény, sőt rosszindulatú daganatok kialakulásában is szerepe van annak, hogy milyen a flóránk. Itt nem azt mondom, hogy ez az oka, hanem hogy fokozza a kialakulás rizikóját.
Itt csak hosszútávú hatásokról beszélhetünk?
Általában igen, mert a szervezet nagyon jól meg van csinálva. Próbálja kompenzálni ameddig tudja, de amikor a szimbiózis felborul, akkor gyakorlatilag minden külső hatásra sokkal érzékenyebb a szervezet. Többek között ingerlékenyebbek is lehetünk, mert nem csak az immunrendszer, hanem az idegrendszer működését is befolyásolja.
Mi magunk tehetünk valamit baktériumflóránk egészségéért?
Igen. Az élő baktériumok nem csodaszerek, ahhoz, hogy hatásukat teljesen kifejtsék valamilyen módon fel kell őket darabolni, hogy a bennük levő biológiailag aktív molekula az emberi szervezet számra hasznosítható formába kerüljön, tehát hozzá kötődjön a megfelelő sejtreceptorokhoz, felszívódjon és kifejtse azt a hatást, amit egyébként kifejt. Sajnos amikor krónikus betegségről van szó – tehát a szimbiózis krónikusan felborult – akkor már nem csak az a baj, hogy nincs elég baktérium, ami kellene, hanem nincs meg az az enzimtermelő képesség, ami szükséges. Ezért a legújabb technológiával – mi magunk is ezt követjük – olyan készítményeket gyártunk, amelyek megkerülik ezt az enzimatikus feloldást, azaz már eleve feldaraboljuk, megöljük a baktériumot és ezt visszük be az emberi szervezetbe. Egyértelműen ez a jövő útja. Élő baktériumokat akkor alkalmazunk amikor rövid távon borul fel a szimbiózis, hosszabb távon pedig a feldolgozott az emberi szervezet számára hasznosítható módon formában előkészített baktériumokat alkalmazhatunk. Ilyen készítményünk a FRAMELIM®.
Van más előnye is a feldolgozott baktériumoknak?
Igen. Szervezetünk jobban hasznosítja -kevesebb mennyiség hatásosabban épül be a szervezetbe- valamint véletlenül sem fordulhat elő, hogy az élő baktérium fertőzést okozzon. Bár tény, hogy ezek a hasznos baktériumok nem okoznak fertőzést, de ez csak abban az esetben igaz, ha a szervezetünk immunrendszere megfelelő. Vannak bizonyos immungyenge állapotok, amikor ezek a baktériumok is képesek fertőzést okozni. Valamint a feltárt baktériumok további előnye, hogy korlátlan ideig tárolhatók, nem úgy mint az élő baktériumok.
Ezt táplálékkiegészítőként lehet kapni?
Igen, pontosabban étrendkiegészítőként. Ez a hivatalos megnevezése.
Hallgassa meg a felvételt YouTube-on:
vagy itt a honlapunkon, a lejátszás gomb megnyomásával lehet meghallgatni a felvételt:
