Egyre több kísérletes és klinikai tapasztalat bizonyítja az irritábilis bél, irritábilis szem és irritábilis elme tünetek együttes előfordulását. Ennek alapján egyre határozottabban fogalmazódik meg egy új koncepció, miszerint a gyomor-bél, a szem és a neuropszichiátriai tüneteket egy közös kórtani mechanizmus, a mikrofl óra és a bélnyálkahártya szimbiózisának zavara (dysbiosis) kapcsolja egybe. Következésképpen, a szimbiózis fenntartása, illetve helyreállítása egy ígéretes új terápiás lehetőség a betegség kezelésére, továbbá a visszaesések megelőzésére. Napjainkban széles körben ajánlják az élő probiotikus baktériumokat tartalmazó készítményeket, esetenként prebiotikummal kombinálva a bélflóra egyensúlyának helyreállítására és ezáltal a panaszok csökkentésére. Több vizsgálat viszont előnyösebb hatásról számolt be a hővel kezelt (elölt) probiotikumok alkalmazásával. A szerzők saját vizsgálatai szerint a hatás tovább növelhető, ha a lizált(fragmentált) probiotikumokat kombinálva alkalmazzuk A-, B-, D-vitaminnal és ómega-3 zsírsavakkal, amelyek a gazdaszervezetre fejtik ki a hatásukat. Ezek a tapasztalatok koncepcióváltást sürgetnek, miszerint a szimbiózis helyreállítása akkor lehet eredményes, ha a kezelésben azonos súlyt kap a mikroflóra és a bélnyálkahártya funkcióinak helyreállítása.
Az irritábilis bél szindróma (irritable bowel syndrome – IBS) a belek leggyakoribb funkcionális betegsége, amelyhez nagy változatossággal egyéb, mindenekelőtt neuropszichiátriai panaszok társulnak. Becslések szerint az IBS az iparosodott országokban a teljes népesség 10–20%-át érinti [1]. Gyermekek és serdülők között ez az arány valamivel magasabb. Kialakulásában a genetikus diszpozíció mellett a táplálkozási szokások és az életmódbeli hatások játszanak kockázati szerepet. Az epidemiológiai vizsgálatok egyértelműen kiemelik, hogy az IBS igen jelentős anyagi terhet jelent mind az egyénnek, mind a társadalomnak [2]. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az IBS szignifi kánsan rontja az életminőséget, és napjainkban a kórtani mechanizmusok pontos ismerete hiányában csak tüneti kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésünkre [3]. Az elmúlt években egyre szaporodnak azok az új tudományos megfi gyelések, amelyek arra utalnak, hogy a mikrofl óra (újabb elnevezés szerint a microbiota) és a bélnyálkahártya kölcsönhatásának, szimbiózisának megváltozása meghatározó szerepet játszik az IBS kórtanában, illetve mind a helyi, mind az általános tünetek kialakulásában.
Következésképpen a szimbiózis helyreállítása egy új lehetőség az IBS kezelésében [1]. Kísérletes és klinikai adatok igazolják, hogy a tápcsatornába juttatott baktériumok, elsősorban a mikrofl óra egy alcsoportja, a probiotikumok kedvező hatással vannak az IBS tüneteire [4], de a társuló neuroimmun- és anyagcsere-elváltozásokra is [5, 6]. Klinikai adatok szerint a különösen súlyos esetekben szintén eredményes lehet az egészségesekből származó teljes bélfl óra-átültetés (faecal microbiota trans plantation) [7]. Mindezek azonban egyoldalúan, csak a mikrofl óra helyreállítását célozzák meg, teljesen fi gyelmen kívül hagyva a bélnyálkahártya szerepét a szimbiózis fenntartásában. A jelen munka célja a klinikai tapasztalatok és a kórtani adatok kritikus elemzése, különös tekintettel a bélnyálkahártya szerepére az IBS és a társuló szemészeti és neuropszichiátriai tünetek kialakulásában, továbbá a kezelés hatékonyságának fokozásában.
Az irritábilis bél, irritábilis szem és irritábilis elme szindróma patomechanizmusa, tünetei és a kezelés támadáspontja
Cikk folytatása:
az Orvosi Hetilap 2014/37. számában megjelent kutatás összefoglalóját itt töltheti le (PDF), és olvashatja el.
