Ez a cikk a Trend Fm rádió Egészségkód a Nutripharmával c. műsor beszélgetése alapján készült. A beszélgetést itt, a cikken belül hangos/podcast formában is meghallgathatja!
Dr. Takátsy Gyula kiemelkedő személye a hazai vakcinakutatásnak. Vajon milyen összefüggések vannak az eredményei és a jelenlegi koronavírus elleni védőoltás kifejlesztése között?
A háború után Dr. Takátsy Gyula az Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott, ahol ő vezette a víruslaboratóriumot, pontosabban az influenzavírus kutatást. Az ő személye nagy szerepet játszott abban, hogy akkoriban az influenzavírus elleni vakcinakutatás a világ élvonalába vitte Magyarországot.
Az első lépések között sikerült kidolgozni egy olyan technológiát, amellyel a vírusokat kimutatta.
Lényegében ez tekinthető minden alapjának, és innen indult ki mind az, ami a következő 30 évben alakult. Általában a kutatásokhoz és új felfedezésekhez is új technológia szükséges, amit ő meg is alkotott. Rengeteg időt spóroltak meg a kutatók a segítségével és jóval gyorsabban tudtak haladni. A technológiát próbálta szabadalmaztatni Magyarországon, de nem sok sikerrel, hiszen akkoriban azzal a jelzővel utasították vissza, hogy a társadalmi haladást nem szolgálja. Persze az 50-es években ez nem volt szokatlan, csak a mai fülnek és mentalitásnak meglepő.
Az eredménynek akkor lett igazi jelentősége, amikor ugyanezen az év őszén keletről elindult egy óriási influenzajárvány. Takátsy megszerezte a mintát, izolálta, és
amikor 2-3 hónap múlva elérte Magyarországot a járvány, akkor mi már kész vakcinával vártuk.
Ennek köszönhetően a vírus Magyarországon sokkal kevesebb áldozatot követelt és kevesebb fertőzés alakult ki, hiszen az éppen terjedő vírus ellen Magyarország már hatásos vakcinával rendelkezett. Érdekesség, hogy akkoriban és a későbbi időkben is az egészségügyi dolgozóknak és a hozzátartozóiknak kötelező volt minden évben az influenza elleni védőoltást felvenni, hiszen minden évben más influenza vírusvariáns alakult ki. Tehát nem feltétlenül védett az előző évben beadott vakcina az ebben az évben kialakuló járvánnyal szemben.
Az új technológia lényege és vírusvariánsok kérdése
Dr. Takátsy nem csak izolálni tudta a vírust, hanem az új technológia segítségével elölte a vírust, amit annak idején úgy neveztek, hogy inaktiválta a vírust. A következő évre ennek a hatása már annyira legyengült az új variánssal szemben, hogy célszerű volt új injekciót adni. A rendkívül mostoha és korszerűtlen körülmények között a laboratóriumban minimum félmillió vakcinát állítottak elő, és azzal oltották az egészségügyi dolgozókat, illetve azokat, akik önként kérték a vakcina felvételét. A vakcinák előállítása 2-3 hónapig tartott. A járvány kora ősszel indult, és hozzánk december-januárra jutott el. Addigra már készen volt a vakcina megfelelő mennyiségben, illetve kiváló minőségben.
Később az 1968-69-es úgynevezett hongkongi vírusjárvány rendkívül súlyos és drasztikus volt. Habár nem voltak precíz statisztikák, nagyjából a világon egymillió halottat eredményezett. Magyarországon 630.000 vakcina adagot gyártottak le és adtak be, és elenyésző számban voltak halálesetek.
Védettség és a második oltás
Akkoriban egy oltás beadása kellett a védettséghez. A második oltás biztonsági oltásnak tekinthető, hiszen már az első vakcina 60-70% védettséget ad. Valószínűleg a közeljövőben tökéletesítik a koronavírus elleni vakcinákat, és egy oltás is elég lesz. Jelenleg az a tendencia, hogy ne kétszer kelljen oltani, hanem egyszer.
Azért van ma is nagy a jelentősége a Takátsy kutatásainak, mert a kínai vakcina ugyanúgy inaktivált vakcina, tehát inakivált vírusokat tartalmaz. Így
ugyanazt a technológiát alkalmazzák Kínában most, mint amit Dr. Takátsy Gyula dolgozott ki az ötvenes évek végén.
A vakcinák hosszútávú hatásai
A koronavírus kapcsán felmerült, hogy akik BCG oltást kaptak, azok kevésbé fogékonyak a fertőzéssel szemben. Bizonyos országokban súlyosabb a járvány lefutása, más országokban kevésbé azért, mert nálunk, a „keleti blokkban” egy kialakult vakcinálási kultúra van, amely különösen Magyarországon nagyon szigorú.
Hazánkban más kiváló kutatók is dolgoztak, akik megalkották a szamárköhögés, diftéria, gyermekbénulás és a többi elleni vakcinát. Szintén a világ élvonalában volt a magyar vakcinakutatás. Magyarországon a védőoltás kötelező volt a gyerekeknél. Ez mind azt jelentette, hogy az emberek tudatában, gondolkodásában benne volt az, hogy bizonyos betegségekkel szemben a védőoltások jelentik a megoldást. Olaszországban például a 80-as években nem volt kötelező a kanyaró elleni védőoltás, illetve az Egyesült Állokban sem a kanyaró, sem a TBC elleni védőoltás nem volt kötelező. Egyébként nem csak a TBC elleni, hanem a kanyaró elleni oltás is ad valamilyen védettséget a koronavírus ellen.
Ilyenkor nem kiemelten a koronavírust és annak a mutációját támadjuk, mint ahogy az MRNS vakcinák csinálják, hanem széleskörű hatást eredményez az oltás. Nem véletlen, hogy azt mondják a kutatók, hogy a kínai vakcina lesz az, amelyik nagyobb valószínűséggel hatásos lesz, mert az a teljes vírust tartalmazza. Tulajdonképpen ennek a technológiának az az előnye, hogy szélesebb és nagy valószínűséggel hosszabb is a hatása.
A vírussal tanítjuk meg az immunrendszerünket, hogy védekezzen majd ezzel a fertőzéssel szemben. Míg a többi esetében nem az egész vírust, hanem annak bizonyos részét így vagy úgy alkalmazzuk, tehát a hatás kicsit más.
Az immunrendszer túlzott válasza
Az 1918-1919-es spanyol nátha idején még nem voltak vakcinák. A vírus elméletileg Amerikából indult és kutatócsoportok ott azzal magyarázták a magas halálozási rátát, hogy az áldozatok immunrendszere túlreagálta a fertőzést és ezzel elpusztította a tüdőszöveteket.
Mi történik, amikor a szervezetbe bekerül a vírus? Az immunrendszerünk észleli és beindítja ellene a védekező mechanizmust. Ha az én immunrendszerem jó állapotban van, akkor különösebb tünetek nélkül le tudom győzni a vírust. Ha viszont nincs olyan jó állapotban az immunrendszer, akkor bizonyos fokú gyulladást hoz létre, vagyis az összes rendelkezésre álló védekező mechanizmust be kell vetnie. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gyulladás az a szervezet egyik védekező mechanizmusa. Minél nagyobb módon gyulladást kelt az immunrendszer, annál inkább igénybe veszi a vírus a védekező mechanizmusunkat.
A szervezet kénytelen a vírussal szemben minden létező módon védekezni, mindent mozgósítani, de ez a hatalmas mozgósítás ez már károsítja a szervezetet. A túlreakció azt jelenti, hogy ha nem produkálok túlreakciót, akkor a vírus az egész szervezetben elterjed, a felfokozott reakcióval próbálom megállítani a fertőzést. Akkor jön a probléma, amikor ezt a felfokozott reakciót a szervezetünk úgy értékeli, hogy sok, és akkor a tüdő, a szív és egyéb szervek felmondják a szolgálatot.
Az inaktivált technológia más felhasználása
Nem csak a kínaiak használták fel a Takátsy-féle inaktivált technológiát, hanem 2005-ben a madárinfluenza elleni vakcinát is ugyanezzel a technológiával használták. Ezen felül a mi készítményünk (Framelim), amellyel a veleszületett immunitást fokozzuk az is inaktivált baktériumokat tartalmaz, és ezáltal erősítjük az immunrendszerünket, hogy erősebb legyen a különböző fertőzésekkel szemben.
A vakcinák engedélyezése az Európai Unióban
Az Európai Unió által kiadott engedélyt még nem minden vakcina kapta meg. Valószínűleg egy átmeneti taktikai lépésről van szó, hiszen kontraproduktív lenne, ha kizárnánk azokat kínai és orosz turistákat, amire világ turizmusa jelentős mértékben épült. Ha ezeknek az embereknek millióit kizárjuk egy ilyen világjárvány után, különösen akkor, amikor a turizmusa padlón van, egészen biztosan kijelenthető, hogy ez a megoldás nem fog működni.
