Ez a cikk a Trend Fm rádió Egészségkód a Nutripharmával c. műsor beszélgetése alapján készült. A beszélgetést videón is megtekintheti és a hangos/podcast formában is meghallgathatja.
Információk és érdekességek szakértőnktől a COVID elleni vakcina jelenlegi alkalmazásáról, a tesztelés szakaszairól, a különböző vakcinák hatásosságáról és a harmadik oltás relevanciájáról.
Miért alkalmazzuk a COVID elleni védőoltást most, holott járvány idején nem szoktunk oltani?
Rendkívül új és furcsa helyzet elé állította a világot a járvány. A betegek és az orvosok is tapasztalatok nélkül állnak szemben egy mindannyiunkat veszélyeztető és nagyon súlyos állapottal. Mivel a védőoltás szerepe „alapjáraton” a megelőzés lenne, az emberek bizalma talán ezért is változó ezzel kapcsolatban. Sajnos fordultak elő olyan esetek, amikor az illető nem tudott arról, hogy a fertőzés kezdeti stádiumában van és erre „ráoltottak”. Tragikus következményekkel végződött. A kettő együtt pusztította az immunrendszert, pedig nem volt rossz fizikai vagy egészségügyi állapotban az illető. Ettől függetlenül jelenleg nincsen más választás.
A szigorítások fenntartásának és az immunrendszer erősítésének továbbra is fontos szerepe van.
Az egészségügyi dolgozóknak az lenne az érdeke, hogy minél tovább védekezzünk a hagyományos módszerekkel, amíg ez a járvány nulla pontba vagy közel nulla pontba kerül, és akkor már el lehet kezdeni a védőoltást egy már biztosan nem látensen megfertőződött népességben. Mivel ezt a gazdasági és társadalmi prioritás nem engedi jelenleg, ezt az eljárást nem lehet véghez vinni. Ha jelenleg mindenki felfüggesztené a foglalkozását, a társadalom összeomlana. Nap mint nap láthatjuk, hogy bizonyos szektorokban nagyon nagy károk keletkeztek, főleg azokban, ahol az emberek mozgása volt a középpontban. Mivel nemrégiben megnyitottak az éttermek, nagyon sokan mondják, valószínűleg nem alaptalanul, hogy még ebben a beoltottsági állapotban is, amikor 41-42 százaléka a lakosságnak be van oltva, fennáll a reális veszélye annak, hogy lesz egy visszaesés. Valószínűleg a kórházban ápoltak és a lélegeztető gépen lévő betegek aránya is meg fog nőni.
Hogyan lehet jó vakcinát ilyen rövid idő alatt kifejleszteni?
A vakcinák viszonylag rövid időn belül készültek el, nagyjából egy év alatt, így sokan bizalmatlanok velük szemben, és ezen a beállítottságon nehéz változtatni. Ebben az estben a kulcs az, hogy ezek a technológiák valójában nem újak, csak ilyen formában még nem alkalmazták őket. A Pfizer és a Moderna által kifejlesztett vakcinák alapjáraton nem vakcinák voltak, hanem más készítmények. Olyan technológiával állították elő, amelyet eredendően nem vírusfertőzéssel szemben, nem immunizálásra akarták használni, így el is indultak kettő vagy három krónikus betegségben a kipróbálásra. Amikor arról beszélünk, hogy a Pfizer vagy a Moderna egészen új, akkor nem egészen így van, mert nem akkor kezdték el kifejleszteni, amikor a vírus járvány megindult, hanem egy fejlesztés alatt álló technológiát úgymond kicsit eltérítettek, hiszen kialakult egy sürgős helyzet, amire találniuk kellett egy megoldást. Ebből következik az, hogy nem jelenthetjük ki, hogy a mindössze 1 év alatt fejlesztették ki a vakcinát, hiszen a technológia már 20-25 éve létezik, ellenben eddig nem volt rá igény, hogy ilyen vakcinát állítsunk elő.
A kínai vakcina kifejlesztésének esetén két előny volt: először is a koronavírus fertőzés Kínából indult, tehát nekik mindjárt ott volt a vakcina alapanyag, az a vírus, amelyet egy pillanat alatt izolálni tudtak, így mindjárt tudunk belőle vakcinát csinálni. Mivel a technológia már jól ismert volt 2-3 hónap alatt ezt a vakcinát elő tudták állítani, és ki is tudták próbálni. Ugyanez vonatkozik technológiai szinten az olyan vektor vakcinákra is, mint például a Sputnik és az Aztra Zeneca és a Johnson and Johnson. Ebből következik, hogy habár a vakcinák gyorsan kerültek használatba, mégis megvannak az előzményei.
A vakcinák tesztelési fázisai
A tesztelési ideje, illetve a különböző korosztályok és alapbetegségek tesztelésének fázisai és időtartama sokak számára nem világos. Minden gyógyszer esetében a kipróbálásnak több fázisa van.
- Fázis 1: Néhány önként jelentkezőnek beadják. Az első fázisnak egy célja van: kiszűrni, vannak-e mellékhatásai, abban az esetben, ha vannak milyenek, illetve milyen adagolással kell beadni. Ebben az esetben mindig egy szigorúan kiválasztott csoportban, kizárólag önként jelentkező és egészséges embereken tesztelnek.
- Fázis 2: Szintén szigorú kritériumok betartásával komolyabb vizsgálatot végeznek minimum 100 beteg bevonásával. Itt kiderül, hogy ezek az emberek, akik potenciálisan fertőzésre hajlamosak, milyen válasz alakul ki. Véd-e egyáltalán ez ellen a betegség ellen? A vizsgálat során az összes betegnek az 50 százaléka férfi, és 50 százaléka nő, 20 és 40 év között vagy 20 és 50 év között, így kizárva a fejlődésben lévő korosztályt, és az idősebb korosztályt.
- Fázis 3: Ebben a fázisban életkorra vonatkozóan szélesebb körből vonunk be betegeket, és így állapítjuk meg a hatást. Nyilvánvaló, hogy a második fázisban nagyon kicsik azoknak a száma, akiknél a hatás nem megfelelő, ellenben a Fázis 3-nál már lényegesen nagyobb. Például: a második fázisban 95-96 százalék gyakorisággal hatásos lesz, a Fázis 3-ban már nem lesz 96.
- Fázis 4: Tulajdonképpen mindenki részt vesz benne. Mindenki, akit ez a betegség fenyeget, az kapja meg. Ebben az estben már ez a százalékos arány valószínűleg a 60-70 százalék körül lesz. Mi vagyunk az alanyai tulajdonképpen a Fázis 4 vizsgálatnak, amikor a teljes populációra alkalmazzák.
Mivel így a vakcina vizsgálatának utolsó szakaszában mindenki részt vesz, így sokan érezhetik úgy, hogy egy kísérlet részei. Erre reflektálva a szakértő szerint ez igaz, ellenben minden egyes gyógyszernél fennáll ugyanez a helyzet.
„Nem véletlen, hogy minden gyógyszernek a dobozában ott van egy fogyasztói tájékoztató, amin fel vannak sorolva a mellékhatások, és meg van jelölve az a telefonszám és cím, ahol az eddig nem ismert mellékhatásokat be kell jelenteni. Tehát ilyen értelemben mindannyian ki vagyunk téve annak, hogy úgynevezett kísérleti nyulak vagyunk. Egyszerűen azért, mert nincs olyan gyógyszer, amire mindenki egyformán reagálna.”
A vakcinával kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy miért nem vállalja a gyártó a felelősséget és miért kell kitölteni egy felelősségvállalási nyilatkozatot. Ennek a jelenségnek az oka az, hogy jelenleg nincsenek meg azok a gyakorlati tapasztalatok, amik alapján le lehetne venni a gyártók válláról a felelősséget. Míg a hosszútávú tapasztalttal rendelkező oltások esetében tudjuk milyen hatásai lehetnek, itt még nem tudjuk megjósolni ezeket. A korábbiaktól függetlenül a betegség kockázata nagyságrendekkel nagyobb, mint a vakcinálásnak.
Vajon mikor lehet vége az oltásoknak, ha sokan már 3. oltás szükségességéről beszélnek?
Létezik az úgynevezett emlékeztető oltás. Ugyanis az, hogy kinél milyen immunválasz alakul ki, az nagy mértékben attól függ, hogy milyen az álalános egészségi állapot. Tehát milyen immunrendszert éri a vakcina, vagy milyen immunrendszert kap meg a vakcina, mennyire tudja azt stimulálni és védekezésre késztetni, illetve kiképezni az immunrendszerünket arra, hogy egy következő fertőzéssel szemben megvédje. Ezen felül sok gyógyszert szedünk és sok olyan környezeti hatás van, ami módosíthatja mind a vakcina mind a betegség kockázatát. A harmadik oltás adása egy plusz biztosíték címszó alatt fut, nem feltétlenül lenne rá szükség. Érdemes megbízni abban, hogy megkaptam a másodikat, ha nem 1 hét múlva, akkor 2 hét múlva vagy 3 hét múlva kialakul a megfelelő válasz.
